Tegnapelőtt egy tárgyon kívül mindent sikerült felvennem, és aztán rájöttem hogy bakker. Negyedik félév. Elég sűrű lett az órarendem, és muszáj lesz megerőltetnem magam, hogy minden vizsgán át is menjek majd, mert sürget az idő és nem akarok örökké egyetemre járni, szeretnék lediplomázni csúszás nélkül. :D Fenomenális egyébként reggel hatkor azért kelni, hogy aztán 7.59-ig nyomogassam az F5 gombot. Ráadásul a szabválokról majdnem hogy lekéstem úgy, hogy mindössze 5 perce zajlott a tárgyfelvétel. (ebből pedig 5 perc maga a félév aktiválása volt..)

Aztán tárgyfelvételi oké, kész. Tegnap pedig a születésnapom volt, szóval azután hogy realizáltam hogy hogy elrepült 2 év, rájöttem arra is hogy wow, 23 éves lettem. Mondjuk már nem visel meg ANNYIRA. Tudom hogy fiatal vagyok stb, de mégis koravénnek érzem magam sokszor, és hiányoznak a gondtalan tiniévek. De aztán örülök hogy felnőtt vagyok és szabad(abb). De persze valamin mindig szorongok, most pont azon hogy ATYA ÉG, 23 vagyok, anyámnak ennyi idősen volt már férje, gyereke, én meg még a padot koptatom. Fiatal anyuka szeretnék lenni, szóval 21 éves korom óta állandóan ezen görcsölök hogy jajj mikor jutok el odáig? Aztán ha ezt kipipáltam, jön a következő félelmem, hogy de mivan ha eljutunk oda párommal, aztán problémák lesznek ezzel, stb. Mert hát én nagyon szeretnék egy gyerkőcöt (legalább) kitolni, és fasza kis embert nevelni. Sóginőm meg unokanővérem meg úgy vannak vele hogy ,,ha jön jön, ha nem, akkor nem" de én nem tudom így felfogni, szóval ez ilyen görcs marad bennem míg el nem jutunk odáig hogy erre választ kapok. (+ ugye hipochonder is vagyok szóval mindig elképzelem hogy nekem mindenféle bajaim vannak és ez meg az lesz..)